Lichter Péter bemutatja: Batman Visszatér

Nem sokkal azután, hogy Batman segítségével Gotham City megszabadult a pszichopata Jokertől, újabb veszély fenyegeti a városkát. Egy korrupt üzletember a bosszúszomjas, torzszülött Pingvinnel karöltve arra készül, hogy átveszi az uralmat Gotham City felett úgy, hogy a Pingvint megválasztatják polgármesternek - és a cél érdekében semmilyen eszköztől nem riadnak vissza. Csak egyvalaki képes szembeszállni velük: Batman, a denevérember. Csakhogy megzavarja a képet a Macskanő megjelenése, akiről nehéz eldönteni, kinek az oldalán áll.

A Batman visszatér (1992) Tim Burton egyik legsötétebb és legszemélyesebb stúdiófilmje, amelyben a képregény-mítosz gótikus mesévé és groteszk karnevállá alakul. A rendező ekkor már túl volt a Beetlejuice (1988) és az első Batman (1989) sikerein, valamint az Edward Scissorhands (1990) lírai furcsaságán – teljesen kiteljesedett az a melankolikus, outsider-hőst ünneplő világ, amely később Burton védjegyévé vált. A Batman visszatér ennek a Burton-univerzumnak a csúcspontja: egy hollywoodi szuperprodukció, amelyben a groteszk, a tragikum és a camp egyszerre működik.

Michelle Pfeiffer Catwomanje a femme fatale és a sérült lélek közötti vibráló határmezsgyén táncol, ikonikus latexpáncélja és neurotikus játékstílusa a női düh és szabadság szimbólumává vált. Danny DeVito groteszk Pingvinje egyszerre undorító és szánandó, a kirekesztettség testi manifesztációja. Burton Gothamje hideg, szoborszerű, önálló mitológiai tér – a karácsonyi díszletek és az expresszionista árnyékok feszültségében egy világ, ahol a szörnyek emberségesebbek, mint a hősök.

A film azóta kultstátuszba emelkedett: nemcsak a szuperhősfilmek egyik legszemélyesebb, legbizarrabb darabja, hanem Burton karrierjének is az a pillanata, amikor a hollywoodi rendszer és az auteur-látomás még egyszer, utoljára, tökéletesen találkozott.