Mindenki az utcára

Mindenki az utcára (Everybody to Kenmure Street, 2026, 95 perc) 2021. május 13-án, Eid-ül-fitr reggelén játszódik, Glasgow Pollokshields nevű, Skócia egyik legsokszínűbb városrészében. A brit belügyminisztérium hajnali razziát indít: két, indiai származású szikh férfit tartóztatnak le, hogy kitoloncolják őket. A hírre a szomszédok — szinte tervezés nélkül, közösségi üzenetláncokon keresztül értesülve — az utcára tódulnak, körülzárják a rendőrségi furgont, egyikük pedig alábújik és nyolc órán át nem mozdul onnan. A nap végére több mint kétezren gyűlnek össze, sikerül megakadályozni a kitoloncolást, és a két férfit szabadon engedik. A film ennek a spontán, nyolc órán át tartó polgári ellenállásnak az anyagát szedi össze a résztvevők telefonjairól, archív felvételekből, rekonstruált jelenetekből és az ott lévők hangjából.

Felipe Bustos Sierra chilei-belga, Glasgow-ban élő rendező filmje — egy elszenvedett chilei exil családjából érkező alkotóé, akinek a korábbi dokumentumfilmje, a Nae Pasaran (2018) skót gyári munkásokról szólt, akik Pinochet rendszere elleni tiltakozásból megtagadták Rolls-Royce repülőgépmotorok javítását. A Mindenki az utcára executive producere és egyik szereplője Emma Thompson — látjuk is a filmben, ahogy a közösség egyik taktikáját rekonstruálva bebújik a furgon alá. A zenét Barry Burns szerezte, a Mogwai tagja.

A film 2026 januárjában, a Sundance Filmfesztiválon mutatkozott be, ahol elnyerte a zsűri különdíját polgári ellenállásért (Special Jury Award for Civil Resistance); ezt követte a Glasgow Film Festival telt házas nyitóvetítése és a CPH:DOX Koppenhágában. A Rotten Tomatoes oldalán jelenleg 100%-os kritikai fogadtatású. Nem hősökről szól, hanem arról, mit tud egy közösség, amikor egyszerre ismeri fel, hogy el kell menni az utcára.