Keserű karácsony
Elsa (Bárbara Lennie) reklámrendező egy decemberi hosszú hétvégén veszíti el az édesanyját. A munkába temetkezik, de ez inkább menekülés: megállás nélkül dolgozik, hogy ne kelljen szembenéznie a gyásszal — míg egy pánikroham megálljt nem parancsol. Barátnőjével, Patriciával Lanzarote szigetére utazik, a párja Madridban marad. Csakhogy Elsa nem önálló alak, hanem egy 2025-ben játszódó történet szereplője: Raúl (Leonardo Sbaraglia), az alkotói válsággal küzdő filmrendező találja ki és írja újra a forgatókönyvében. Ahogy Raúl egyre mélyebbre jut a saját fikciójában, úgy mosódik össze valóság és kitalálás, gyász és feldolgozás.
A film Almodóvar 2023-as elbeszéléskötetének egyik, azonos című darabjából nőtt ki, amelyben már Elsa gyásza állt a középpontban. Az angol nyelvű A szomszéd szoba (2024) — amely a Velencei Filmfesztivál Arany Oroszlánját is elnyerte — után a rendező visszatér a spanyol nyelvhez, és minden korábbinál személyesebb terepre lép.
Spanyolországban 2026 márciusában került a mozikba, majd néhány héttel később bekerült a cannes-i fesztivál versenyprogramjába is — szokatlan lépés, hiszen Cannes elvileg csak világpremiereket fogad be. Almodóvar így hetedszer pályázott az Arany Pálmára, amelyet pályája során még nem nyert el; a vetítést meleg fogadtatás kísérte.
A kritika a mesterségbeli tudást méltatta: a két idősík elegáns egymásba fűzését, Pau Esteve Birba Lanzarotén forgatott, már-már ásványi képeit, Alberto Iglesias operai sűrűségű zenéjét és Lennie hűvös, mégis sérülékeny alakítását. Több bíráló ugyanakkor túlírtnak érezte a metafikciós szerkezetet — mintha a film inkább végiggondolná a fájdalmat, semmint átélné. Raúl figurájában maga Almodóvar áll a tükör elé: ritka, önként vállalt önvizsgálat egy alkotói pálya kételyeiről.