Fájdalom és dicsőség
Fájdalom és dicsőség
Fájdalom és dicsőség
Fájdalom és dicsőség
Fájdalom és dicsőség
Fájdalom és dicsőség
Fájdalom és dicsőség

Fájdalom és dicsőség

Pedro Almodóvar megannyi kín és dicsőség után karrierje egyfajta összegzéséhez érkezett. Legalábbis erre utal, hogy legújabb filmjének főhőse egy filmrendező, aki visszatekint életére, hogy alkotásai és szerelmei kereszttüzében próbálja értelmezni a jelenkor válságát. A spanyol kultrendező ehhez olyan világsztárokkal dolgozik együtt ismét, akik már első filmjei sikerénél is mellette álltak: Antonio Banderas és Penelopé Cruz.

Salvador Mallo filmrendező élete alkonyán visszatekint a maga mögött hagyott évekre. Gyermekkora a hatvanas években, családja kivándorlása egy jobb élet reményében és a letelepedés egy spanyol faluban, az első vágyakozások és az első már felnőttkori szerelem a pezsgő Madridban a nyolcvanas években, a szakítás fájdalma, miközben továbbra is szétfeszítik a heves érzelmek, ahogy az írást kezdi el alkalmazni terápiaként, hogy felejtsen, ahogy felfedezi a mozi varázsát, és az üresség, az a végtelen üresség, amely meggátolja, hogy továbbra is filmeket készítsen. A “Fájdalom és dicsőség” az alkotásról szól, hogy milyen nehéz is elválasztani azt a magánélettől, s a szenvedélyről, amely értelmet ad az életnek és reményt. Salvador rádöbben, hogy égető szüksége van rá, hogy felidézze a múltját és ebben az elbeszélésben találja meg a megváltást.

IMDb adatlap