Werckmeister harmóniák

A Werckmeister harmóniák egy metsző hidegbe dermedt alföldi kisvárosban játszódik, ahol a mindennapokat kiüresedett rutin, elfojtott indulat és általános bizalmatlanság hatja át. Ebbe a mozdulatlanságba érkezik meg a cirkusz: a főtéren felállított sátorban egy kitömött bálna várja a látogatókat, a „világ nyolcadik csodájaként”. A város lakói tömegesen vonulnak a látványossághoz, a kíváncsiság és az elfojtott feszültség lassan felkavarja az addig dermedten álló közösséget. A helyzetet kihasználja a cirkusszal érkező, titokzatos Herceg alakja, aki szavak és konkrét ígéretek nélkül, puszta jelenlétével szítja tovább a dühöt és az elkeseredést. A felbolydulás végül kontrollálhatatlan erőszakba fordul, amely szétrombolja a város törékeny rendjét, és felszínre hozza mindazt, amit addig elfojtottak.

A Werckmeister harmóniák Tarr Béla életművének egyik központi darabja, amelyben a Kárhozatban elindított stiláris és gondolati irány teljes érettségében bontakozik ki. Krasznahorkai László regényének (Az ellenállás melankóliája) adaptációjaként a film már nem konkrét társadalmi helyzeteket elemez, hanem egyetemesebb kérdéseket vizsgál: rend és káosz, hit és manipuláció, közösség és tömeg viszonyát. A hosszú beállítások, a lassú mozgás, a repetitív szerkezet és a hangsúlyos zenei motívumok egy időn kívüli, baljós világot teremtenek, ahol az események inkább szükségszerűek, mintsem ok-okozatiak. A Werckmeister harmóniák nemzetközi hatása óriási volt: végleg beemelte Tarrt a kortárs szerzői film legnagyobb alakjai közé, és előkészítette azt a sötét, kozmikus távlatot, amely a későbbi filmekben teljesedik ki.

A filmalkotást a Nemzeti Filmintézet Közhasznú Nonprofit Zrt biztosította.