Panelkapcsolat

A férj és a feleség kilenc éve házasok, van két gyerekük és egy lakótelepi panellakásban élik konfliktusokkal teli életüket. Az asszonyt a bezártság, a férjet a feleség hisztériáinak minősített szorongásai frusztrálják. A családi élet normalizálására tett közhelyes kísérleteik (kirándulás, strand, bál, a férj külföldi munkavállalása) csődöt mondanak. A férj végül elköltözik, de hamarosan vissza is tér: sem a családdal, sem nélküle nem tud élni. Az összebékélést és az új életszakasz kezdetét új mosógép vásárlásával teszik ünneppé.

A Panelkapcsolat Tarr Béla korai, lakótelepi valóságból táplálkozó korszakának egyik kulcsfilmje: a Balázs Béla Stúdió körüli indulás-trilógia (a Családi tűzfészek és a Szabadgyalog után) záródarabja, ahol a dokumentarista érzékenység már tudatosabban szervezett, játékfilmes formában sűrűsödik. A film egyik különös ereje, hogy profi színészekkel dolgozik, mégis megőrzi a hétköznapok nyers, “szag- és hangközeli” tapintását: Pogány Judit és Koltai Róbert nem eljátsszák, hanem végigélik a kapcsolat fokozatos elkopását, miközben a mellékalakok (Ambrus Kyri, Bráda Jánosné, Fábián János, Gellért Péter) finom szociológiai hátteret adnak a történetnek. Ez a film még “itt és most” társadalmi dráma, de már előre jelzi Tarr későbbi, könyörtelen figyelmét a kapcsolati csapdahelyzetek iránt: azt a paradoxont, amikor valaki sem együtt, sem külön nem tud élni — és a kiút helyett csak újabb rituálék (akár egy mosógép) ígérnek átmeneti békét.