Ádám almái

Ádám almái (Adams æbler, 2005, 94 perc) Anders Thomas Jensen fekete komédiája egy neonáci skinhead és egy végtelenül optimista vidéki pap összecsapásából épít abszurd, mégis meglepően mély történetet. Adam (Ulrich Thomsen) szabadulása után közmunkára kerül Ivan (Mads Mikkelsen) egyházközségébe, ahol a rehabilitáció részeként ki kell tűznie maga elé egy célt. Gúnyból annyit mond: süt egy almás pitét a templomkert almafájának terméséből. Innentől a film egyszerre válik bibliai allegóriává, fekete humorú karakterdrámává és valami egészen furcsa hitvitává. A kertet ellepik a varjak, kukacok rágják szét az almákat, villám csap a fába, Ivan pedig mindent az ördög támadásának tekint. Adam szerint viszont nem a Sátán működik itt, hanem maga Isten fordult a pap ellen. Ahogy a két férfi egyre mélyebbre húzza egymást saját világképébe, a film fokozatosan a hit, a tagadás, a trauma és a megbocsátás kérdéseit kezdi boncolni.

Anders Thomas Jensen filmje különös egyensúlyt tart fenn groteszk humor és valódi tragédia között. A dán rendező szinte végig teljesen komoly arccal kezeli a legabszurdabb helyzeteket is; a humor nem poénokból, hanem abból fakad, hogy szereplői mennyire kétségbeesetten ragaszkodnak saját világmagyarázatukhoz. A film minimalista vidéki terekkel, fakó színekkel és száraz, pontos dialógusokkal dolgozik. Jensen rendezőként és forgatókönyvíróként is rendkívül feszes ritmusban építkezik: a történet egyszerre működik provokatív komédiaként és bibliai parabola-szerű történetként, különösen Jób könyvének motívumaira építve. Mads Mikkelsen pályájának egyik legkülönösebb alakítását nyújtja Ivan szerepében: egyszerre irritálóan naiv, komikus és mélyen megrendítő figura.

Anders Thomas Jensen a kilencvenes és kétezres évek dán filmjének egyik kulcsfigurája. Forgatókönyvíróként olyan meghatározó filmek kötődnek hozzá, mint a Testvéred felesége (Brødre), az Oscar-díjas Egy jobb világ (Hævnen) vagy Susanne Bier több filmje, rendezőként pedig sajátos fekete humorú univerzumot épített fel a Villódzó fények (Blinkende lygter), a Zöld hentesek (De grønne slagtere), később pedig a Férfiak és csirkék (Mænd & høns) és az Az igazság bajnokai (Retfærdighedens ryttere) filmjeiben. Már rövidfilmjeivel is komoly nemzetközi figyelmet kapott: Election Night című rövidfilmje 1998-ban Oscar-díjat nyert. Az Ádám almái sokak szerint ennek az életműnek a központi darabja: egyszerre a legprovokatívabb és legemberségesebb filmje.

A film 2005-ben került mozikba, és gyorsan kultstátuszt szerzett Európában, különösen Skandináviában és Németországban. A kritikai fogadtatás kiemelte, milyen szokatlan módon kapcsolja össze a vallási allegóriát, a fekete humort és a társadalmi periférián élő figurák történeteit. Többen a Coen testvérek vagy Emir Kusturica filmjeihez hasonlították groteszk tónusa miatt, ugyanakkor hangsúlyozták, hogy Jensen világa teljesen saját hangon működik. Az elmúlt húsz évben az Ádám almái a modern európai kultfilmek egyik alapdarabjává vált; rendszeresen idézik a hitről, a gonoszságról és az emberi természet abszurditásáról szóló filmek között.