Szerelemre szomjazva

Sasja és Olivia kapcsolata megfeneklett — nemcsak párként, hanem külön-külön is. Aztán Sasja viszonyt kezd, és valami váratlan történik: ettől Olivia felé is újra fellángol benne valami. A szeretője ráadásul hamarosan Párizsba költözik, tehát a lebukás kockázata gyakorlatilag nulla. Sasja úgy érzi, véletlenül megtalálta a tökéletes megoldást az összes kapcsolati problémájára. Innen indul a baj: minden újabb hazugság és megrendezett jelenet egy kicsit beljebb tolja abba a sarokba, ahonnan már nem lehet kihátrálni.

A film nem moralizál, hanem farsza kezeli a helyzetet, és a komikuma abból jön, hogy a főhős logikája a saját szempontjából végig makulátlan. A helyszín Möllan, Malmö sokszínű, nyüzsgő városrésze, amely a filmben nem díszlet, hanem közeg: mindenki mindenkit ismer, ami egy titkos viszony esetében külön nehezítés.

A világpremier 2026. június 22-én volt, és nem is akárhol: ezzel a filmmel nyitották meg a Bergman-hetet Fårö szigetén, Ingmar Bergman otthonának szigetén. Két helyszínen vetítették egyszerre, mindkettő telt házzal, a közönségtalálkozó pedig hosszúra nyúlt — a fesztivál művészeti vezetője szerint a film pontosan illett az idei „Játék és vágy" témához. Egy házasságtörésről szóló romkom a Bergman-fesztivál nyitófilmjeként: ez önmagában is elmond valamit arról, hogyan gondolkodik ma a svéd film a saját hagyományáról. Ezt követte a nemzetközi bemutató a müncheni filmfesztiválon, majd augusztus 7-én a svéd mozipremier.

Kim Sundbecknek ez az első nagyjátékfilmje, a forgatókönyvet is ő írta. A két főszerepben Vilhelm Blomgren (Fesztivál / Midsommar, Clark) és Anna Asp (Beck) látható. A film a Svéd Filmintézet Moving Sweden programjának támogatásával készült. A svéd kritika megosztott volt: több lap szerint hiányzik belőle a feszültség és a lendület, és nem ez lesz a svéd romantikus vígjáték újjászületése — a fesztiválközönség viszont végignevette.